A legtöbben érezzük: túl gyorsan történik minden. Reggel kávé félálomban, napközben túl sok teendő, este telefonnyomkodás az ágyban. És közben – ha valami jó történik – gyakran észre sem vesszük igazán. Egy pillanatnyi öröm már tovaszáll, mielőtt megízlelhetnénk. Pedig a jólét egyik legfontosabb összetevője nem az, hogy mennyi pozitív élmény ér minket – hanem az, hogy mit kezdünk velük.

A pszichológia ezt a tudatos jelenlétet és öröm-megélési képességet nevezi savoringnek – amit talán a legszebben úgy fordíthatnánk: az élmények ízlelgetése.

A „savoring” (Kiejve: "szévöring") az angol to savor igéből származik, ami eredetileg „ízlelni, ízlelgetni” jelentéssel bír. Ám a pszichológiában a jelentése túlmutat a szavak ízlelésén: a savoring azt jelenti, hogy tudatosan, aktívan megéljük és meghosszabbítjuk a pozitív élményeket.

Fred Bryant és Joseph Veroff amerikai pszichológusok úttörő kutatásai mutattak rá, hogy az emberek nemcsak a negatív érzelmekkel foglalkoznak túl sokat, hanem gyakran túl gyorsan túllépnek a pozitívakon is. Egy finom étel, egy napfényes séta, egy kedves üzenet – jó érzéseket keltenek, de hamar elillannak, ha nem figyelünk rájuk.

A savoring tehát nem más, mint tudatos jelenlét a jóban. Az öröm ízlelgetése. Az apró dolgok felnagyítása. És az ezekből származó tartósabb boldogság megalapozása.

Az alvás az egyik legalapvetőbb, mégis gyakran elhanyagolt biológiai szükségletünk. Nem csupán a fáradtság leküzdésére szolgál – ilyenkor regenerálódik az idegrendszer, erősödik az immunrendszer, helyreáll a hormonháztartás, és feldolgozzuk a nap eseményeit is. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás alapja a mentális jóllétnek, a fizikai teljesítőképességnek és a hosszú távú egészségnek.

És bár nem ez a legfontosabb szempont, az sem elhanyagolható, hogy az alvás a bőr állapotára is komoly hatással van: a kipihent testtel együtt az arc is kisimul, a bőr ragyogóbbá és élettel telibbé válik.

Egyre többen keresnek természetes megoldásokat alvásproblémáikra, és szerencsére ma már hatékony, tudományosan alátámasztott módszerek is rendelkezésre állnak. 

Ha gyakran küzdesz pattanásokkal, könnyű elcsábulni és mindent kipróbálni, amitől javulást remélsz – ilyen például a napozás is. Sokan hiszik, hogy a nap szárítja a bőrt, ezáltal csökken a faggyútermelés, így tisztább lesz az arcbőr. Logikusnak tűnhet ez, hiszen a túlzott faggyútermelés valóban szerepet játszik az akne kialakulásában – a valóság azonban nem ilyen egyszerű.

A nap szárító hatása valójában több kárt okoz, mint amennyi hasznot rejt. Ahogy Sydney VanHoose, bőrgyógyászati szakápoló is kiemeli: „Úgy tűnhet, hogy napozás után javul az akné, de valójában később még több pattanás jelenik meg.” Ennek oka, hogy a napfény kiszárítja és megvastagítja az epidermiszt, vagyis a bőr legfelső rétegét. A szervezet ezt érzékelve fokozhatja a faggyútermelést, hogy ellensúlyozza a vízveszteséget – ez pedig újabb bőrproblémákhoz vezethet.