
Ízlelgetni a pillanatot – A „savoring” művészete és hogyan segítenek benne a természetes rituálék
A legtöbben érezzük: túl gyorsan történik minden. Reggel kávé félálomban, napközben túl sok teendő, este telefonnyomkodás az ágyban. És közben – ha valami jó történik – gyakran észre sem vesszük igazán. Egy pillanatnyi öröm már tovaszáll, mielőtt megízlelhetnénk. Pedig a jólét egyik legfontosabb összetevője nem az, hogy mennyi pozitív élmény ér minket – hanem az, hogy mit kezdünk velük.
A pszichológia ezt a tudatos jelenlétet és öröm-megélési képességet nevezi savoringnek – amit talán a legszebben úgy fordíthatnánk: az élmények ízlelgetése.
A „savoring” (Kiejve: "szévöring") az angol to savor igéből származik, ami eredetileg „ízlelni, ízlelgetni” jelentéssel bír. Ám a pszichológiában a jelentése túlmutat a szavak ízlelésén: a savoring azt jelenti, hogy tudatosan, aktívan megéljük és meghosszabbítjuk a pozitív élményeket.
Fred Bryant és Joseph Veroff amerikai pszichológusok úttörő kutatásai mutattak rá, hogy az emberek nemcsak a negatív érzelmekkel foglalkoznak túl sokat, hanem gyakran túl gyorsan túllépnek a pozitívakon is. Egy finom étel, egy napfényes séta, egy kedves üzenet – jó érzéseket keltenek, de hamar elillannak, ha nem figyelünk rájuk.
A savoring tehát nem más, mint tudatos jelenlét a jóban. Az öröm ízlelgetése. Az apró dolgok felnagyítása. És az ezekből származó tartósabb boldogság megalapozása.